Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Összegezve, földszint 6*100 méter padlófűtés, amiből egy az emeleti fürdőszobákban növeli a nőmérsékletet. Az emeleten 6*3 falfűtés panel, a szobákba és a fürdőszobákba. A lépcsőház az alagsor felől ajtóval elzárt, így a hideget nem engedi fel, míg a tetőtér felé nyitott, hogy az egyébként is felszálló meleg levegő a felső szintet előtemperálja.

 

De vajon elég lesz-e mindez, nem fogunk-e fázni -15 C-ban. Erre számítás kellett végezni. És persze nem hiányozhatott a jó szigetelés. Különben mehet a kazán fullon éjjel nappal, mert ami hő bemegy, az előbb utóbb távozik is, kérdés, mikor. Valójában persze előbb volt meg a szigetelés terve, azután jöttek a hőtechnikai számítások és a legvégén a hőleadók méretezése. Mert e nélkül fabatkát sem ér az egész.

 

Tehát most a szigetelésről

Minden nyílászárót lecseréltünk. Pedig 15 éve nem voltak rosszak a Sofa thermoplan ablakai, de igencsak elavultak a másfél évtized alatt. Én a fehér színű ablak híve vagyok, fát meg vétek fehérre festeni, ezért maradt a műanyag rendszer, az legalább karbantartásmentes. Kinek a pap, kinek a papné, ebben nincs egyetértés. Az 5 kamrás műanyag nyílászárók, kétrétegű, argonnal töltött, hővisszatartós fóliával ellátott 1.0-ás üveggel bírtak, a teljes ablakra a K érték 1,3-as volt. Ez ma a legjobb ár-értékarányú termék. Van kicsit olcsóbb 1,4-es üveggel, 1,9-es átlaggal – ezért kár ugyanannak a pénznek a 80%-át kiadni, és van 3 rétegű 0,3-as üveggel, 0,8-as átlaggal, horror áron. Hacsak nem üvegből épült az egész homlokzat, felejtős. Nekem 25 m2 üvegem van a 150 m2-es homlokzaton, így ez volt a legjobb vétel, ami ma megéri. Érdemes ezt az arányt előre kiszámolni nyílászáró csere esetén.

 

A külső fal B30-as vakolt tégla, erre került a 10 cm EPS rendszer. Az XPS-t a csekély többlet tudása, ám annál nagyobb felára miatt vetettem el. Sok érv szólt a kőzetgyapot mellett, de ilyen árakon még évtizedekig nem fogja megérni, csak ha nem számít a pénz. Akkor meg minek a szigetelés? Szóval eredetileg 7 centit akartam, de a teljes rendszer árkülönbsége felrakva %-ban annyira kicsi, hogy gyakorlatilag nem éri meg 10 cm alatt felállványozni a házat. A felett meg spéci dübelezés és ragasztó kell, így ma 10 cm körül van az ár-érték optimum. Az egyetlen és erre hivatott, ingyenes, de kissé nehézkes Winwatt program szerint a K 1,5-ről 0,3-ra ment lett (pedig 0,2 már a passzív ház – amibe akár fűtés sem kell hőcserélők és 3-as üveg mellett)

 

A tetőtéri szigetelés így alakult: A meglévő, szokásos, 10 cm-es lágy üveggyapot colos deszkával és félcolos lambériával volt burkolva. Mivel a fának is jó a hőszigetelése, ezt is fent hagytuk és erre, illetve ez alá ment be a 10 cm kőzetgyapot és a 15 mm-es gipszkarton, benne a fűtéspanelekkel. A szokatlanul nagy tetőtéri belmagasság mindezt megengedte. Végül is 0,2 alá ment a számítások szerint a hővezetési tényező m2-két. Nem rossz. Fent 2 darab kisméretű 1,3-as tetőtéri ablak került, a többi ablak a homlokzaton és a kutyaólakban ugyan az lett, mint lent.

 

És a hőszükséglet? 450 légköbre régebben simán 20-25 kW-ot, de akár 30-at is mondtak a „szakértők” az 50-es (70-es) ökölszabály szerint, és még ma is sokan ezt mondták. El is bizonytalanodtam, ekkor váltottam először szerelőt, tervezőt (volt vita, egymásra mutogatás, megvezetés és vállvonogatás – nem kértem egyikből sem). A hő szükséglet mindössze11 kW lett. Ez annyi, mint egy 55 m2-es hagyományos panellakásé, pedig itt 160 m2-ről beszélünk nagy belmagasságokkal. Aggódtam is, hogy jól számoltunk-e (pedig triplán ellenőriztettem különböző módszerekkel) és bizony az első télen fáztunk is. De nem a hőszámítás volt hibás.