Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tetőtéri 3 hálószobába azonban nem terveztem padlófűtést. Ha igazak a pletykák, a padlófűtés 30-50 cm magasságban keringteti a port. Ez pedig nagyon nem hangzik egészségesen egy 40 cm-es alvómagasságban. Így is aggódom, hogy mi lesz, ha esetleg majd születik második gyermekem, és a télvíz idején a földszinti járókában szunnyad. Legfeljebb nyári gyerek lesz.
Szóval a hálószobákban falfűtést terveztem. Miért nem radiátorost? Komfort, működési költség és esztétikum a kulcsszavak. A radiátor olyan, mint a kályha, vagy a tábortűz: közelről túl meleg, messziről túl hideg. Ez nem túl komfortos, utáltam is a régi házamban így aludni. Amellett a radiátornak a jó hatékonysághoz minimum 65-70 C előremenő vízhőmérséklet kell (mellesleg a gyári teljesítményadatok ráadásul 90-re szólnak, ezért fáznak, akik nem terveztetik a rendszert, csak mennek a fejük után). A padlófűtésnek viszont elég 45 C is. Miért állítanék elő 70 vagy 90 fokos vizet drágán, hogy utána a fűtési időszak 80 %-ban visszakevertessem 45-re? A falfűtésnek 55 is elég (bár tapasztalatból mondom, hogy jól méretezve 45-ön is elketyeg, míg a padlónak 40 is elég). És itt lép a képbe a kondenzációs kazán.
 
A kondenzációs kazán a kéményen vízgőzzel távozó „rejtett” energiát is kinyeri a földgázból, így lehet névleg a teljesítménye 105-115 %, szemben egy hagyományos kazán 80-90 %-kával. De ezt csak alacsony hőmérsékleten, nevezetesen 55 C-ig tudja. Nem nehéz kiszámolni, hogy a kondenzációs kazán extra költsége max 3 év alatt visszahozza az árát, és onnantól csak nyereséget termel, ráadásul nem kell 5 év múlva kidobni, mert esetleg szétég a tartósan magas hő terheléstől. Persze ha a falfűtési panelek komoly felárát is hozzáadjuk, akkor már nem olyan szép a képlet, de ráfizetni még így sem fogunk és a komfortérzet sokkal jobb. Nem is beszélve az esztétikumról. Érdekes, hogy még egy ismerősöm sem kérdezte, hol vannak a radiátoraim, mert nem hiányoztak nekik a látványból.
 
A falfűtés gipszkarton panelekben került fel. Lehet kapni hőszigetelő habba mart rendszert is, az ára fillérre ugyan annyi. A vakolt rendszer igazán csak függőlegesen szokás rakni, és én nem is tartom annyira jónak. Kőműves legyen a talpán, aki drága rugalmas vakolatot szakszerűen felhordja, úgy, hogy tükörsima is legyen és repedésmentes. Ráadásul eleinte olcsóbbnak tűnik, de a végére kb. ugyan oda jön ki az ember négyzetméterben. Én azért is választottam az első megoldást, mert egyébként is gipszkartonozni akartam a tetőteret, így a szerelésen és az anyagon spóroltam nem is keveset. A falfűtés a tetőtér ferde falsíkjaiba és a plafonjába került. Sajnos a tetőtéri ferdeség, az alacsony térdfalak és a homlokzati nyílászárók miatt itt sem volt elég falfelület a függőleges falba építéshez. Másrészről az is biztos, hogy a plafonba és a ferde tetősíkba nem fogok polcot vagy képet fúrni, esetleg elé bútorozni, amik mind a falfűtés „ellenségei”. Sajnos ennek ára is van, köztudott, hogy a plafonfűtés 20-30 %-kal kevésbé hatékony, mint a függőleges falfűtés, így némileg több panel kellett. Cserébe lehet majd vele nyáron hűteni. Valamit valamiért, és végül is a helyzet műszakilag többé-kevésbé adott volt. Ugyanakkor a 40 %-os dőlésszögű tetősíki panelek gyakorlatilag mindig az emberre sugároznak, ami növeli a hőérzetet, így csökkenthető a hálószobai hőmérséklet. Végül is ki tud szaunában aludni? És 1 C különbség 6 % energia, azaz pénz spórolás.
 
Az emeletre szintén 6 kör került, körönként 3-3 panel, így kb. egyformák lettek a hosszak, tehát ismét megspórolható (bár ide fokozottan ajánlott) az áramlásmérős elosztó. Ráadásul a kisebb csőátmérő miatt 3-nál több panelt nem is nagyon ajánlottak összekötni a szűkebb átmérő miatt megnövekedett áramlási ellenállás miatt. A kazán 80 wattos szivattyúja eleinte meg sem tudta hajtani a rendszert, de erről később, a kazánház vezérlésnél. Mindenesetre jól jött volna a kicsit drágább, de „jobban csúszó” csőfajta, ha akkor tudtam volna róla.
A panelek szabvány hosszúságú, szélességében méretre készített 15 mm-es gipszkarton táblák voltak, abba volt hullámvonalban belemarva a 10 mm-es 2 rétegű diffúzió mentes műanyag cső. Szokták duplexbe is bemarni, de ilyen kis felületen, ilyen kis hő tehetetlenségű tömegnél, mint a gipszkarton vagy a habpanel (ellentétben pl egy aljzat födémmel) szerintem nincs sok hozzáadott értéke. A 3 panelt Tichelmann kötésben, fordított visszatéréssel kell bekötni egy speciális célszerszámmal és idomokkal, így mindegyik panel egyenletesen melegszik, nincs az, hogy az első már forró, míg az utolsó jégcsap az egyenletlen nyomás viszonyok miatt. Az én kötéseim praktikusan a nem fűtött padlástérbe estek, így ott is szigetelni kellett a csöveket. És mivel a legmagasabb pontom a padlástérben volt, ahová nem nagyon tudtunk automata légtelenítőt berakni, így egy légleválasztó is kellett később a kazánházba. De erről részletesebben ott.
 

A mappában található képek előnézete Kiegészítő ábrák