Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyorsan be akartunk költözni, és a pénzem is fogytán volt, a szerelővel is összevesztem
az elszámoláson, így a fűtés teljes körű befejezése elmaradt. A két 20-as gerinc, ami a 2 osztóba ment, megfelelő kiviteli terv, szerelő, pénz és idő híján egyszerűen közösítve lett, és még a szoba termosztát bekötése is elmaradt. Úgy voltam vele, hogy majd meglátjuk az első télen, hogy muzsikál a rendszer, és továbbfejlesztjük a tapasztalatok alapján.
 
Bár néha a hőguta kerülgetett, többnyire fáztunk. Pedig a kazán szinte folyamatosan ment, az egyszerűség kedvéért idővezérléssel. Sok szerelő jött, mind fikázta az előző munkáját, és már senkinek nem hittem. A legkomolyabb az volt, aki 3 utas motoros váltószelepekkel, magas hőmérsékletű mágnes szelepekkel és hidrováltóval riogatott. Ezek mindegyikének ára darabonként meghaladja a minimálbért. A legpofátlanabb a hidrováltó, egy 100.000 Ft-os üres tartály két be és két kimenő csővel. Hogy kíméljük a 300.000 Ft-os kazán szivattyúját. Mintha egy 50.000 m2-es plázát akart volna üzemeltetni. Szóval okosak jöttek mentek, de senki nem tudta a hibát, csak azt, hogy más után nem dolgoznak. Nekem kellett rájönnöm a hibákra.
 
A rendszer koszos volt, mert nem került bele iszapleválasztó. Ez akkor derült, ki, amikor kazán szűrőjét drága pénzen száz üzemóra után ki kellett cseréltetnem. Emiatt a rendszerben állandó vándordugulás volt. Emellett kicsinek bizonyult a szivattyú teljesítmény. A kazán 80 W-os szivattyúja egyszerűen nem volt képes meghajtani a rendszert, mivel azt alapvetően egykörös radiátoros rendszerhez tervezték. Valamennyire sikerült megfogatnia a vizet, de nem túl jól, mert a víz mindig a kisebb ellenállás felé ment, ahol nem volt dugulás és nagyobb volt az átmérő, azaz csak a padlófűtés egyes részeibe. Az emeleten csak akkor volt valami melegecske, ha kézzel kizártam az alsó osztót. Akkor meg a fürdőszobákban fagytunk meg.
 
Végül 2 szerelő 2 adagban javított a dolgon. Mert ez első (a 4.?) sem volt 100 %-ban a helyzet magaslatán. Drága volt, pökhendi és csak félmegoldást adott. Tanulópénz. De egy dologban neki volt igaza: nincs az a rosszul tervezett és kivitelezett rendszer, amint egy kellően nagy teljesítményű szivattyú ne tudna keringésben tartani. Nagy gépész bölcsesség. Így szétválasztva a két gerincet 3 utas keverőszelepekkel kombinálva (hogy a padlófűtésbe 40, a falfűtésben 45 menjen a teljesebb komfort érdekében) beraktunk 2 szivattyút, meg egy iszapleválasztót. Nyáron. Lett is meleg a percek alatt. Télen derült ki a többi hiba.
  
A rendszer jócskán levegős maradt. Köszönhető az előző szerelő(k)nek, és a trehány kivitelezésnek. Trehány átmosások (most végre találtam valakit, aki óránkét 2000-ért bármikor megcsinálja 3-4 óra alatt tényleg lelkiismeretesen), a tetőtéri összekötők trehány összeszerelése (mivel nem látszott a padlástérben, tele volt huplikkal és hurkokkal, ahol a 10 mm-es csőben beszorultak a levegő buborékok), és silány automata légtelenítők, amik egyszerűen nem végezték el a dolgukat.
 
És még sehol a vezérlés. Még mindig naponta négyszer szaladgáltam le a kazánházba kézzel kapcsolgatni ki be a szivattyúkat és a programórát, ha túl vagy alulfűtött lett a ház. Ezzel egyszer és mindenkorra végezni kell. Jött a 2 utolsó szerelő, egy kazános és az utolsó gépész, egész ügyes és nem pofátlanul drága. Kicserélte a légtelenítőket, berakott 2 termo elektromos zónaszelepet (nem is olyan drága, a mágnes szelep árának negyede) a szivattyúk elé, mert még mindig átnyomta a víz magát a kisebb ellenállás felé (azaz ha csak a fenti fűtés szivattyúja ment, a fele meleg akkor is a padlóba került), valamint egy légleválasztót a biztonság kedvéért. A kazános beprogramozta a gépet a kétkörös vezérlésre, de másra nem volt hajlandó. A határterületi munkákat egyikük sem tudta vagy akarta megcsinálni. Ezért nekem kellett beszerelnem a kétkörös vezérlőcsipet, és a termosztát valamint relé vezérléseket, bekötnöm a szivattyúkat, zónaszelepeket és a programozható termosztátokat.
 
Működik.
A fenti termosztát indítja a kazánt 300 mp-es késleltetéssel. Ugyanez kinyitja a falfűtési gerincvezeték termo elektromos zóna szelepét (ennek a teljes nyitása a 300 mp) és elindítja ennek a körnek a szivattyúját. Ide sem ártana még betenni egy filléres késleltető áramkört, mert amíg nem nyit ki a zónaszelep, addig a semmit próbálja hajtani. De mivel a szelep valamennyit fokozatosan nyit az elejétől, nem nagy a gáz. Ha a földszint nem kér fűtés (pl. lefekvés előtt 1-2 órával, amikor a padló már kikapcsolt és csak a tehetetlensége fűt tovább), akkor azt a saját zónaszelepe zárva tartja. A kazán túlmelegedése és a szivattyú szenvedése ellen „véd” az alagsori radiátor, ami a tároló temperálását és egyben a drága hidrováltó szerepét is betölti (hogy induláskor a kis vízmennyiségek miatt ne löketszerűen induljon a rendszer, hanem egy nagyobb víztérfogat elnyelje az indulási lökethullámot.) Itt a felesleges túlfűtés és pazarlás ellen egyszerű szelep termosztát véd.
 
Ha pedig a padló termosztát kér fűtést, akkor mindez fordítva történik. És amikor mindkettő, akkor mindkét kör nyitva és 3 szivattyú 200 W-tal gondoskodik a megfelelő és hatékony keringésről, miközben a légleválasztó és az automata légtelenítők valamint a kazán félautomata feltöltés vezérlése gondoskodik a megfelelő és állandó nyomásról – beavatkozás nélkül.
 
A 3 járatú kézi állítású keverőszelepek lehetővé teszik, hogy a nagyobb hőleadású padlófűtésbe a lábat (és ezáltal szívet!) kímélő alacsonyabb hőmérsékletű víz keringjen, míg a falfűtésbe az indokolt magasabb. Ugyanakkor a gyorsabb keringésből eredően esetleg megmaradó maradék hőt is a hőleadókba küldi vissza, nem kérve felesleges plusz energiát a kazántól, ami gyakorlatilag a legnagyobb hidegekben is a legalsó modulációján ketyeg, 7-8 kW körül, és csak a felfűtési 20-30 percben pörög magasabban.
 
A padlófűtés termosztát program a radiátoroshoz képest 2-3 órával előbb kezd és végez a tehetetlenség miatt. Így nagyon takarékosan, térben és időben szinte teljesen egyenletes hőmérsékletet lehet elérni a kívánt időszakban. A falfűtés valamivel gyorsabb, ott egy órával előbb indítunk, és fél órával előbb fejezzük be a felfűtést, mintha radiátorok lennének. Ha lent vagyunk, lent fűtünk, fent temperálunk, amihez hozzájön a felszálló meleg levegő. Ha fent vagyunk (pl éjszaka), lent temperálunk, de a kihűlés a kiváló szigetelés miatt olyan lassú, hogy hajnalban szinte alig kapcsol be a kazán.
A külső termosztát pedig az előre menő víz hőmérsékletét befolyásolja. Ha nagyon hideg van kint, akkor maxin megy (a kazánban és a keverőszelepeken beállított, mondjuk 55 a falba, 45 a padlóba), így kompenzálja a nagyobb hőveszteséget. Ha viszont kint csak hűvös van, akkor – a bekapcsolt szoba termosztát mellett is – csak alacsonyabb hőmérsékletű vizet keringtet (pl 43 és 38), mert így is tudja tartani a ház hőtechnikailag indokolt utánpótlását, komfortos, egyenleteses, kihűlési és túlfűtési periódusok nélkül, rengeteg energiát megtakarítva. Ennél „bonyolultabb” vezérlésre nekem nincs szükségem, és ez az olasz kazán mindezt helyből tudta egy 5000 Ft-os panel behelyezése után. Német társai ugyanezt több 100.000-res vezérlési felárért tudják, igaz még annál is többet, de az fizesse meg, akinek több kell.
 
 

A mappában található képek előnézete Komplett fűtés